Apolgimegmondja
Békemisszió Ukrajnában
Munkácstól Csernobilig!
Békevágy dolgozik bennem. Látva a miniszterelnök sikertelen békemisszióját, úgy gondoltam én is megpróbálom. Segítek rajta és segítek a hazámon is. Biztos vagyok benne, ha sikerül a békemisszióm, vége lesz a háborús inflációnak, a háborús recessziónak és minden jóra fordul. Úgy gondoltam, hogy ez egy alulról jövő kezdeményezés lesz, azaz nem a csúcsvezetőket keresem meg, hanem egyéb döntési jogkörrel bíró partnereket látogatom meg.
Miután Munkácson jól sikerült a megbeszélés, úgy döntöttem, hogy tovább megyek és más városokban is megkeresem a vezető beosztású embereket.
Kijev felé vettem az irányt, de útközben megálltam Csernobilban és meglátogattam Pripjaty várost, ahol a csernobili atomerőmű személyzete lakott a létesítményben 1986-ban bekövetkezett nukleáris katasztrófáig. Egyébként a település azóta lakatlan. 2022 év elején az orosz csapatok elfoglalták, de 2022 áprilisában az ukrán csapatok visszafoglalták.
Az üzemen kívüli nukleáris létesítményt és egy mellette lévő szállodát az oroszok teljesen kifosztottak, még a vízforralókat és az elektromos csatlakozókat is elvitték.
Úgy vélem, hogy ez olyan kegyeletsértés volt, amit egy civilizált ország katonái nem tehetnek meg. Na de tudjuk, hogy nem a szenpétervári, vagy moszkvai fiatalok harcolnak az orosz hadseregben, hanem a távolkeleti fiúk, pl. burjátok, akiknek az angol wc, vagy a mikróhullámú sütő újdonság.
A csernobili erőmű katasztrófája során becslések szerint 32 ember vesztette életét és több százan szenvedtek sérülést a sugárzásból eredően, mivel mintegy 50 tonna radioaktív anyag került a levegőbe. A kiérkező tűzoltók és a helyi dolgozók sugárvédelmi felszerelés nélkül kezdték meg a tűz oltását, ezért sokan három héten belül meghaltak a radioaktív fertőzés következtében.
A csernobili atomkatasztrófa többszörösét juttatta levegőbe a Hirosima és Nagaszaki bombázása során felszabaduló radioaktív anyagoknak, becslések szerint 3000 szovjet állampolgár halálát okozva. A sugárzás következményeit a rákbetegség gyakorisága miatt nehéz megbecsülni, de a tudósok összesen 40 000 rákos megbetegedést tulajdonítanak az 1986-os katasztrófának.
A csernobili atomkatasztrófa 38 éve, 1986. április 26-án éjjel 1 óra 23 perckor következett be. A Kijevtől 130 kilométerrel északra fekvő erőmű első reaktora 1977-ben lépett működésbe, és már két évvel ezután részletes jelentés készült az építési szabálytalanságairól. A vizsgálóbizottság szerint rossz minőségű volt a betonozás, nagy volt a talajvíz-szennyezés lehetősége és a falpanelek közötti eltérés is
A baleset azonban nem ezekből adódott, hanem sokkál inkább a személyzet alkalmatlanságából. A Csernobil működést felügyelő igazgató korábban széntüzelésű erőművekkel foglalkozott, a reaktor főmérnökhelyettese pedig tengeralattjárók atomreaktoraihoz értett csak.
A pripjatyi pártbizottság nem ezzel volt elfoglalva. Éppen a május elsejeire ünnepségre tanulták a beszédeket. A műszakis dolgozók pedig egy vidámparkot állítottak össze a népünnepélyre. A mai napig ott láthatóak a soha nem használt dodzsemek, és az óriáskerék Pripjaty főterén.
Csernobili látogatásra az erre szakosodott kijevi utazási irodáknál lehet befizetni. Van egy alapdíja, de ha valaki Geiger-Müller féle sugárzásmérő számlálót szeretne, azt is lehet bérelni. Van rövidebb túra és van hosszabb túrázási lehetőség is. Érdekes módon sugárzásmérőn kell áthaladni akkor is amikor az ember megérkezik és akkor is, amikor távozik a csernobili területről.
Nem sokan tudják, de 4-es blokk robbanása után a többi erőművi blokk tovább működött.
A betonszarkofág megépítése után, amely megvédett a további sugárzástól, újraindították az erőművet.
A baleset következtében kiesett 4 GW erőművi kapacitás komoly villamosenergia-hiányt idézett elő az akkor már gazdasági válságban levő Szovjetunióban. Egyszerűen nem tudták nélkülözni az erőművi kapacitást.
- 1986. október 1. Az I. blokkot újraindították
- 1986. november 5. A II. blokkot újraindították
- 1987. december 3. A III. blokkot újraindították
A folyamatos üzem biztosításához az erőművi személyzet számára új várost építettek a Pripjaty folyó túlsó partján, az erőműhöz vezető vasútvonal mellett. Ezt rabolták most ki az oroszok.
A külföld folyamatos félelme és a munkaerőhiány miatt (nem gondolták életbiztosításnak az emberek azt, hogy egy betonszarkofággal lefojtott pokol mellett dolgozzanak) hamarosan megkezdték a maradék blokkok leállítását is.
- október 11. A II. blokk turbinacsarnokában kiütött tűz miatt a II. blokkot leállították. A reaktor teljes fűtőanyagát kirakták a pihentetőmedencékbe. A reaktor, illetve a II. erőművi blokk ezután többé már nem lett beindítva.
- december 25. Ukrajna kormánya a „hét vezető hatalommal” és az Európai Unióval kötött kölcsönös megállapodások alapján döntést hozott a csernobili atomerőmű végleges leállításáról.
- november 30. Az I. blokkot véglegesen leállították.
- december 15., 13:15 Ukrajna elnöke televízióadásban bejelentette a csernobili atomerőmű III. blokkjának leállítását. A leállításról szóló elnöki utasítást L. D. Kucsma ukrán elnök a külön kiépített televíziós vonalon keresztül közvetlenül adta ki az erőmű személyzetének. Két perccel később az ügyeletes reaktoroperátor 5. szintű vészleállítással (АЗ-5) megkezdte a reaktor leállítását. A csernobili atomerőművet véglegesen leállították.
Én bizony béreltem sugárzásmérőt. Meglepetésemre, az egészségre káros sugárzás leginkább a növényeken, azok közül is a mohákban maradt meg. Ne úgy képzeljék el a túrát, hogy elöl ment a guide és mindenki utána libasorban. Megálltunk Pripjáty főterén, a vidámpark mellett, kaptunk egy kis felvilágosítást arról, hogy melyik épületet hol találjuk, hány órára érjünk vissza ide, a találkozó pontra és ezt követően mehetett mindenki a dolgára.
Nem tudom szavakkal leírni azt az érzést, ami kavargott bennem az elhagyott óvoda, színházterem, vagy uszoda láttán. Ahogy a földre borult könyveken lépdeltem át a csernobili könyvtárban.
Olcsó volt az emberélet. Olcsó, mint ebben a háborúban. Az orosz agresszor nem sorkatonákat vet be a harcokba – hiszen ahhoz háborús helyzetre van szükség és mint tudjuk ez „csak” egy katonai művelet – hanem pénzért vett zsoldosokat. Egy burját családnak évekre megoldja a helyzetét a zsold, vagy az a pénz, amit a fiúk halála után kapnak az orosz államtól. Ne tessék milliókban gondolkodni. A kurszki kitelepítésnél 40.000 forint összegnek megfelelő gyorssegélyt adott az orosz állam a kitelepített családoknak. Putyinnak olcsó az emberek élete, most még az orosz társadalomnak, de nem lesz ez mindig így!