Apolgimegmondja

Samsung és a zöldek

Samsung SDI – az egyik legnagyobb környezeti veszélyt jelenti Sződligetre

A Samsung SDI gödi akkumulátorgyára az egyik első téglája volt a kormányzat által megálmodott magyarországi „akkumulátor nagyhatalom” felépítésének. Egy gigantikus vegyi üzem, amely a tervek szerint akár évi többszáz milliárd Euróval járulhat majd hozzá a hazai GDP-hez. Építését az első pillanattól mindenben támogatta a magyar kormány – a közvetlen pénzügyi hozzájáruláson kívül hatalmas infrastrukturális beruházások elvégzését is vállalta. Többek között az M2 főútvonal négysávossá alakítását és a gyár víz-, szennyvíz- és elektromos energia ellátásához kapcsolódó, óriási beruházásokat.

A gyárépítést annak első pillanatától kezdve komoly ellenérzések övezték a gödi és a környékbeli települések lakóinak körében. Az akkori gödi önkormányzat kétes ingatlanügyletei, amelyeknek köszönhetően jutott hatalmas földterülethez a Samsung, az ott lévő erdők kiirtása és az épülő gyárkolosszus esetleges környezetkárosító veszélyei hatalmas lakossági felháborodást váltottak ki.
Ezeket a kormányzat és a hivatalos szervek nemcsak lesöpörték az asztalról, hanem erőből – akár új törvények néhány nap alatti elfogadásával – próbálták ellehetetleníteni az aggódó civilek és az érintett önkormányzatok által közvetített, jogos lakossági félelmek megfelelő kezelését. Maga a beruházó, a Samsung pedig évek óta hallgat, a megkeresésekre nem válaszol és lehetetlenné teszi a működésének környezetvédelmi szempontból fontos információk transzparens és átlátható megismerését. A gyár környékén élő emberek, vállalkozók ellehetetlenültek, ingatlanaik elértéktelenedtek, a zaj, a por és az ismeretlen, veszélyes vegyi anyagok hatásai miatti félelem élhetetlenné tették a környéket.

Az akkumulátorgyár működéséhez szükséges infrastruktúra kiemelt elemei az üzem hatalmas vízigényét és az ipari szennyvíz elvezetését biztosító vezetékek. Ezeket a többtíz milliárdos beruházásokat is az állam végezte el, azaz adófizetői pénzből valósultak meg. Ennek ellenére a lakosságot, a lakossági észrevételeket szinte teljesen kizárták már a tervezési, majd később az engedélyezési folyamatból. Bár megtartották a jogszabályok szerint kötelező lakossági fórumokat, ezeken érdemi válaszokat a lakosság, a civil szervezetek, sőt, az érintett önkormányzatok sem kaptak kérdéseikre.

A sződligeti önkormányzat is csak a kormányhivatal által megküldött kész tervekből értesült arról, hogy a gödi gyár ipari szennyvízét a község belterületén – az iskola és a játszótér mellett futó út alatt – tervezik vezetni. A kormányhivatal nem látta szükségesnek még egy részletes környezetvédelmi hatástanulmány megkövetelését sem a szükséges engedélyek kiadásához. Annak ellenére, hogy senkinek fogalma sem volt – és ma sincs – hogy a gyárban milyen veszélyes anyagokkal dolgoznak, az ipari szennyvíz milyen vegyületeket tartalmazhat. Minden problémát elintéztek azzal, hogy a Samsung nyilatkozott arról, hogy a szennyvízbe semmilyen veszélyes anyag nem kerülhet. A kérdésre, hogy a vegyi üzemben akkor mégis milyen anyagokkal dolgoznak, a gyár válasza az volt, hogy ez „szabadalommal védett ipari titok”. És ezt a választ a kormányhivatal elfogadta. Pedig ez egy óriási blődség. Egy szabadalom ugyanis nem lehet ipari titok. Minden szabadalom nyilvánosan hozzáférhető kell, hogy legyen, egyébként senki nem lehet tisztában azzal, hogy esetleg valaki szabadalomhoz kapcsolódó jogait megsérti.

Egyes eljárási hibákon kívül éppen erre hivatkozva tudta Sződliget Nagyközség Önkormányzata bírósági úton megtámadni a kivitelezéshez elengedhetetlen környezetvédelmi engedélyt és követelni egy részletes környezetvédelmi vizsgálat lefolytatását. A bíróság helyt adott az önkormányzat kifogásainak, ami egy hosszú, akár több évig tartó pert vetített előre.

Ez természetesen komolyan sértette volna a Samsung érdekeit, így néhány hónapon belül mégiscsak elkészült egy olyan alternatív nyomvonal-terv, amit az önkormányzat az első pillanattól kezdve kért. Azt, hogy a szennyvízvezeték külterületen, a lakóépületektől és különösen a gyermekintézményektől távol fusson. Ezzel is csökkentve annak a veszélyét, hogy egy esetleges csőtörés, vagy más havária esemény során vegyi szennyezés érhesse a lakosságot, a gyerekeket és a lakóterületeket.

Ez egy óriási győzelem volt! A sződligeti önkormányzatnak sikerült elérnie, hogy az ipari szennyvízvezeték új nyomvonala már az M2-es út túloldalán fusson Sződliget belterületét elkerülve és csak Vác előtt vezették át a Duna felőli oldalra. Sikerült megvédenünk az itt lakókat – és különösen a gyerekeket – egy esetleges katasztrofális vegyi szennyezés veszélyétől. Az önkormányzat így elfogadta az új nyomvonal szerinti tervet és elállt a pertől.

A szennyvízvezetéket meg is építették és az a Samsung ipari szennyvízét a váci szennyvíztelepre vezeti, amely tisztítás után pedig a Dunába engedi azt. Ennek ellenére továbbra sem tudja senki pontosan, hogy a gyár milyen vegyi anyagokat és milyen mennyiségben enged az ipari szennyvízbe.

Gödön mindenesetre több olyan eset is előfordult, hogy a talajvíz habosodott. Civil szervezetek ezeket a vízmintákat bevizsgáltatták és ezek a vizsgálatok elsősorban a terhes anyákra és a magzatokra veszélyes vegyi anyagokat találtak a mintákban, igen magas koncentrátumban. Érdekes módon a katasztrófavédelem mérései ezeket az adatokat nem erősítették meg. Közölték, hogy minden rendben van, nincs itt semmi látnivaló. Közben azonban az is kiderült, hogy a Samsung a gyár területén kötelezően előírt szennyvíz-mintavételi kutat betemette, megszűntetve ezzel még a lehetőségét is annak, hogy ellenőrizhető legyen a vezetékbe kifolyó szennyvíz esetleges vegyi szennyezettsége. Ezzel a gyár súlyosan megsértette a vonatkozó környezetvédelmi előírásokat, de a
hatóságok mégsem tettek semmit.

2023. november 15-én aztán történt egy sajnálatos esemény. Václigetnél eltört az ipari szennyvíz csővezetéke és nagy mennyiségű szennyvíz ömlött ki a talajba. Hirtelen lett nagy kapkodás – hatalmas erőkkel, mobil laborral vonult ki a katasztrófavédelem – és a Samsunggal kapcsolatban először – megszólalt Rétvári Bence államtitkár, a körzet országgyűlési képviselője is. „Az első laboreredmények nem mutattak ki veszélyes anyagot, de csak akkor érezzük magunkat teljes biztonságban, ha ellenőrző méréseket is elvégeznek a szakemberek. Ez már folyamatban is van” – közölte közösségi oldalán Rétvári Bence. A riadalom néhány nap alatt elült és azóta sincs semmi hír arról, hogy az ellenőrző mérések milyen eredménnyel jártak.

2024. február elején Gödön ismét csőtörés történt a szennyvízvezetékben. Ezúttal már az elszánt gödi civilek nem hagyták csak a hatóságokra az ellenőrzést, hanem riasztották a Greenpeace szakembereit, akik maguk is mintákat vettek a kiömlő szennyvízből. A vizsgálatok eredménye megdöbbentő volt. A laboratóriumi vizsgálat a vízmintákban jelentős mennyiségű, súlyosan egészségkárosító NMP-oldószert mutatott ki. Ez az N-metil-pirrolidon (NMP) nevű vegyület egy mérgező oldószer. Belélegezve súlyos léguti, valamint szem- és bőrirritációt okozhat és károsíthatja a születendő gyermeket. Használatát az EU-ban külön engedélyhez kötik.

Időközben az is kiderült, hogy Göd levegőjét is jelentős mértékben terheli az akkugyár működése:

  • a szén-dioxid mennyisége a 2018-as évhez képest a hétszeresére nőtt.
  • a belélegezve vetélést vagy a magzat rendellenes fejlődését okozó N-metil-2-
    pirrolidonból 2019 és 2022 között 88 tonna(!) került a levegőbe,
  • a 2021-es vizsgálatok szerint a munkahelyi levegőben a nikkel és a kobalt megengedett
    koncentrációja a határértékek tíz- és hússzorosa volt.

Ezekért a súlyos munkavédelmi vétségekért a kormányhivatal pénzbírságot állapított meg, de a munkavédelmi törvény szerint a maximális büntetés nem lehet több 10 millió forintnál. Így a cég megúszta összesen 30 millió forint munkavédelmi bírsággal – miközben 2022-ben közel 31 milliárd forint nyeresége volt. A bírság tehát aprópénz a Samsungnak és egyáltalán nem kényszeríti a helyzet
megváltoztatására.

A gödieknek és a környező településeknek így csak a szennyezett levegő jut. A gyár 6,8 milliárd forintot fizetett be a vármegyének, ami amúgy a városhoz folyt volna be. A kormány még a járvány első hulláma idején elrendelt veszélyhelyzetben hozott egy rendeletet a különleges gazdasági övezetekről, ami szerint egyes területek tulajdonjoga – és így a helyi adóztatás joga – a megyei, ma
már vármegyei önkormányzatot illeti. Ebből ugyan a fideszes többségű Pest Vármegyei Önkormányzat ugyan csöpögtet valamennyit a szennyezést elszenvedni kénytelen településeknek, ezeknek a pénzügyi támogatásoknak az odaítélése azonban messze nem átlátható módon, sok esetben kifejezetten a politikai szimpátia alapján történik.

Sződliget önkormányzata és a testületet alkotó Tiszta Forrás Egyesület minden lehetséges módon igyekezett és igyekszik megvédeni a községet és Sződliget lakóit az akkumulátorgyár okozta környezeti károktól. Sajnos ebben nem számíthat a magukat „zöldnek” nevező helyi civil szervezetekre. Ennek oka, hogy ezen helyi civil szervezetek némelyike kifejezetten haszonélvezője a Samsungtól beszedett és a Pest Vármegyei Önkormányzat által szubjektív kritériumok alapján szétosztott iparűzési adóbevételeknek. Mindenesetre a Tiszta Forrás Egyesület kiemelt programként kezeli Sződliget környezetének megóvását és az itt élők életminőségének megőrzését, javítását. Ez
nagyon fontos feladat lehet a következő években is, mert sajtóhírek szerint a Samsung SDI tovább terjeszkedik Gödön és még egy új akkumulátorgyártó üzem felépítését tervezi a közeljövőben.